Agyalapi mirigy jóindulatú daganata

agyalapi mirigy jóindulatú daganata

Az agydaganatokkal kapcsolatos szakkifejezések magyarázata Mint azt korábban - az agy anatómiai felépítésénél - már tárgyaltuk, az agyalapi mirigy a csontos koponyaalapon, az ún.

Az agyalapi mirigy és a tobozmirigy daganatai

Rendkívül kicsiny, mm átmérőjű, és mindössze 0,5 gramm súlyú, de az egész szervezetet befolyásoló, az egyén szempontjából létfontosságú működéseket végző szervecske. Vékony nyéllel igen szoros kapcsolatban áll az aggyal, annak is a hypothalamusnak nevezett területével. Maga az agyalapi mirigy két, egymástól szerkezetében és működésében is igen eltérő lebenyből, mellső vagy mirigyes lebenyből adenohypophysis és hátsó lebenyből neurohypophysis áll.

agyalapi mirigy jóindulatú daganata

Ez utóbbi áll - a nyél révén - szoros összeköttetésben a hypothalamusszal. A két lebeny eredetében agyalapi mirigy jóindulatú daganata eltér egymástól. Gyakorlat térd artrózisának kezelésére mellső lebeny: hámeredetű és fészkekbe, kötegekbe rendeződött sejtekből áll.

agyalapi mirigy jóindulatú daganata

E lebeny különböző hormonokat termelő sejtjei - sajátos módon - egymástól eltérő módon élénkpirosra vagy kékesre festődnek ugyanazon festék alkalmazásakor, így az egyes sejttípusok a mikroszkópos vizsgálat során jól elkülöníthetők.

Ezen sejttípusok bármelyikéből kiindulhatnak daganatok, amelyek megőrzik a sejtek eredeti festődési tulajdonságait. Osztályozásuk is e szerint történik, így eozinofil, bazofil és kromofób nem festődő adenomákat különböztetünk meg.

  • A körülbelül borsó nagyságú, belső elválasztású agyalapi mirigy, amilyen apró, olyan fontos szerepet játszik a szervezet működésében.
  • Gyógyszer blokád fájdalom osteochondrosis
  • Az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai
  • Craniopharyngeoma - Okok, tünetek és kezelés

Napjainkban a meghatározásnak korszerűbb módszerei is ismeretesek elektronmikroszkópia, immunhisztokémiai eljárások stb. Az agyalapi mirigy hátsó lebenye teljesen eltérő eredetű és felépítésű: idegrostok szövevényes hálózatából áll, amelyben sejtek csak elszórtan vannak.

Hátsó lebenyi agyalapimirigy-daganatok

Támasztósejtekre glia hasonlítanak, szokás agyalapimirigy-sejteknek pituicyta is nevezni azokat. A leírt alkotóelemek mellett mindkét lebenyben bőven találhatók erek és azokat kísérő kötőszöveti sejtek is.

Mindkét lebeny működését a hypothalamus szabályozza. Működésükre - különösen a mellső lebenyére - visszahatással vannak "feed back"és sejtjeik hormontermelő tevékenységének aktivitását befolyásolják, a szervezetünkben különböző helyeken található ún.

Daganatok az agyalapi mirigy mindkét lebenyéből eredhetnek. E daganatok nem gyakoriak.

Gond a fejben- az agyalapi mirigy zavarai

A daganatok nagysága igen változó mikroszkópos nagyságrendűtől a több centiméter átmérőjűig lehet. Az általuk okozott tünetek - a daganat elhelyezkedésétől, nagyságától és a daganatot alkotó sejtek működésétől függően - igen eltérőek lehetnek.

agyalapi mirigy jóindulatú daganata

A betegség által okozott működészavar valamely hormon túltermelése, a hypophysis túlműködésevel hyperpituitarizmusilletve ritkán a hypophysis hormontermelésének csökkenésével hypopituitarizmusesetleg teljes kiesésével magyarázható. E hormontermelési zavarokkal kapcsolatos szembetűnőbb elváltozások például az óriásnövés akromegaliaa rendellenes tejelválasztás. Még a kicsiny hypophysis-daganatok is képesek több belső elválasztású mirigy működési zavarát előidézni, sokarcú tünetegyüttes képében.

Máskor a nagyobb és a növekvő daganat által a környező képletekre gyakorolt "nyomási" tünetek uralják a képet. A megzavart hormonelválasztás okozta és az előbb említett "nyomási" tünet együttesen, illetve egymást követően is felléphet.

Az agyalapi mirigyben jó-és rosszindulatú daganatok is képződhetnek.

  • A hipofízis jóindulatú tumorai tehát gyakoriak, döntő többségük az elülső lebeny adenomája, ezért a hipofízis jóindulatú daganatait szokás a hipofízis adenomával azonosítani.
  • Deformáló artrózis az ízületben
  • Gond a fejben- az agyalapi mirigy zavarai
  • Agyalapi mirigy – hipofízisdaganat - Swiss Clinic

Az itt keletkező tumorok túlnyomó többsége - a daganat növekedési módját és terjedését tekintve - jóindulatú, ún. Ritkán, de előfordulhat az agyalapi mirigyben - annak is a mellső lebenyében - rosszindulatú daganat, a carcinoma is. A hypophysis két lebenyének eltérő eredetéből, szerkezetéből és működéséből adódóan a belőlük kiinduló daganatok sok tekintetben eltérően viselkednek. Ezért külön szokás tárgyalni a mellső és hátsó lebenyi daganatokat.

agyalapi mirigy jóindulatú daganata

Mellső lebenyi agyalapimirigy-daganatok Túlnyomó többségük jóindulatú adenoma. Rosszindulatú daganat itt csak nagyon ritkán képződik.

Időpont foglaló

Mellső lebenyi hypophysis-adenomák Ezek a hypophysis túlműködésének hyperpituitarizmus klinikai kenőcsök térdízület csontritkulásáért járnak. Ismeretes, hogy - szabályos működés esetén - itt termelődnek a belső elválasztású mirigyeinket szabályozó ún.

Adenoma kialakulása az esetek többségében csak egy ilyen trophormon túltermelését eredményezi. A túltermelt hormonok azonosíthatók. Ennek alapján az emlőmirigyek működését befolyásoló hormont prolactin: PRLa növekedést szabályozó ún.

agyalapi mirigy jóindulatú daganata

Előfordulnak olyan adenomák is, amelyeknek a sejtjei nem termelnek hormonokat. Az adenomák növekedésük során a szomszédos ép hypophysis-állományra nyomást gyakorolva annak sorvadását, pusztulását eredményezhetik.

Ritkán az is előfordulhat, hogy az adenoma több hormon túltermelésével jár. Ilyenkor vagy maguk a daganatsejtek képeznek többféle hormont, vagy a környező, ép agyalapi mirigy jóindulatú daganata késztetik valami módon fokozott hormontermelésre.

Eredményként egyszerre többféle hormon túltermelésének tünetei mutatkozhatnak. A szakirodalom plurihormonális adenomáknak nevezi ezeket. Az agyalapi mirigy mellső lebenyi jóindulatú daganatai nemcsak a hormontermelés zavarai révén, hanem növekedésük révén is okozhatnak a beteg vagy orvosa által észlelhető tüneteket.

Mellső lebenyi agyalapimirigy-daganatok

Okozhatnak olyan elváltozásokat is, mint pl. Az adenomákéhoz hasonló tüneteket az agyalapi mirigy térfogatának egyéb okból bekövetkező megnagyobbodása - például annak tartós vizenyős duzzanata - is előidézhet. A beteg ilyenkor rendszerint látási zavarok, sajátos kétoldali látótérkiesés miatt keresi fel orvosát. A tünetek hátterében az áll, hogy a növekvő daganat vagy a vizenyőtől duzzadt agyalapi mirigy nyomja a látóidegeknek a közelben lévő kereszteződési helyét chiasma opticum.

Olvassa el is